Bloodmoon - Supportforum

Vissza   Bloodmoon - Supportforum > Board Archives > Archive Community Area

 
 
Téma eszközök Megjelenítési módok
Régi 2011-10-23, 20:21   #1
rexxar
Junior Member
 
Csatlakozott: 11-10-23
Összes hozzászólás: 17
Alapbeállítás Kadaria A Menekülés - regény

Első Fejezet: A megérkezés

Sok Sok évvel ezelőtt létezett egy galaxis ahol egy gyönyörű bolygón egy hatalmas civilizáció a Kadariaiak éltek. A galaxis, amiben élnek a Tardimián Ílidirá Ovedeusz Galdenis néven volt ismeretes, ami az ő nyelvükön azt jelenttette, hogy a Szabadság és Béke galaxisa.
A Kadariaiak a Tarnau planétán éltek mágikus lények voltak, akik fejlett civilizációt hoztak létre, az emberhez hasonló testel, rendel kezdtek, de a bőrük gyönyörű narancssárga árnyalatú volt, a fejükön érdekes vörös pontok helyezkedtek el, amit ha akartak világíthatott a sötétben. Az emberhez hasonlóan jártak, de ők sokkal gyorsabban futottak, mint egy átlagos ember, a szemük tündöklően világított a sötétben csodálatos sárga színben, a férfiak állán volt egy egyenesen lehajló, de csiga alakzatba végezendő nem túl hosszú szarvuk.
A Kadariaiak békésen éltek a Tarnau nyugalmában mindenki szabadvolt nem volt szegénység se éhínség, de történt valami, ami végett el kellett menekülniük a bolygójukról és galaxisukból egy űrhajó segítségével, csak a lakosságuk töredéke tudott elmenekülni, de a többit a történetben halhatjátok majd, most térjünk vissza a történethez.
A Kadariaiak vezetője akit Odennek hívtak az űrutazás közben megbetegedett, amit a legjobb orvosok, akik a hajóra jutottak se tudták meg gyógyítani, próbálták mágiával, orvossággal, de semelyik se segített ezért a király ágyba esetten várta a halálát…
Beszéljünk kicsit Odenröl
Oden egy öreg kadariai volt bölcsességéhez semmi sem volt fogható hosszú gyönyörű ezüst fehér szakállából is áradt a bölcsesség látszata, a szarva töredékéből mágikus ezüstösen világító szemcsék repdestek, amik ha a földre zuhantak, akkor ott minden, ami halott volt életre kelt minden, ami csemete volt utána felcseperedett.
Na de most térjünk rá mi történt az űrutazás közben

Oden: legfőbb tanácsosom Artanar hívasd a fiam, beszélni szeretnék, vele mi előtt eljön a vég…

Nos, ki is az az Artanar? Elmesélek róla pár ismertetőt.
Artanar egy kimondottan magas kadariai volt, sötéten pompázó hosszú fekete haja csak úgy lebegett a szélben tudása és gondolkozó képessége kifogástalan volt.
Egy gyönyörű mágus köpenyt viselt, amiből csak úgy árad a mágikus energia, Varázs kardja vörösen izzó szent tűzben készült, ami a Gladius kecsességét és a pallos szépségét viselte.
Nos, ennyi lenne egyelőre, de még előfordulhat, hogy mesélek róla.

Artanar: Igenis királyom!
Artanar elsétált a Vezérlő terembe ahol a herceg tartózkodott.
Artanar: Üdvözöllek Lendariar Herceg apád hívat, a szobájába beszélni szeretne veled.

Had meséljek kicsit Lendariarról
Nos Lendariar a bölcs Oden király fia, akinek Dús hosszú fekete szakálla volt, amiből a tudás és a döntés hozatal ereje áramlott haja enyhén hosszú, de gyönyörű szőke volt.
Csodás Kandarai Lovagi öltözékkel rendelkezett, amiből csak úgy sugárzott a vezetői jellem, de nem csak ez, ami bámulatra méltó, mert Lendariarnak volt egy ősi misztikus Buzogánya, amiből csak úgy áradt az erő és a hatalom.
Mesélnék még többet Lendariarról de térjünk vissza a beszélgetéshez.

Lendariar: Én is Üdvözöllek Artanar apám legfőbb tanácsosa és barátja rendben rohanok is!
Lendariar apja szobájába sietett kérésére.
Oden: Szervusz, fiam.
Lendariar: Üdvözöllek apám! Hogy vagy?
Oden: Fiam sajnos haldoklom a betegségem gyógyíthatatlan ezért is hívattalak ide.
Lendariar: Nem apám az lehetetlen! Nem halhatsz meg!
Oden: Fiam azért hívattalak, mert te vagy az egyetlen örökösöm-húsom és vérem.
Oden: Ha én meghalok akkor a trón a tiéd lesz és a népünk sorsa a te döntéseiden fog múlni.
Lendariar: Apám ne beszélj, butaságokat nem hagyom, hogy meghalj, nem akarlak elveszíteni valami megoldásnak lennie kell…
Oden: Nem fiam! Figyelj ide! Ez fontos! Amikor én meghalok, te neked kell, a népet elvezetned te neked kell új civilizációt alapítanod ezen a bolygón! Számítok rád fiam! (köhögés).

Gondolom most megfordult a fejetekben milyen bolygóról beszélt Oden Király, nos, a bolygó, amire érkeztek a Kadariaiak az Ultáich nevet viseli, az Ultáich levegőben gazdag soklétű bolygó, van, ahol fagyos van ahol forró van ahol közepes hőmérsékletű, de a legfontosabb hogy lakható.
Na de térjünk vissza a beszélgetéshez.

Lendariar: Értem apám be fogom teljesíteni amit, kérsz, tőlem a szavamat adom rá!
Oden: Köszönöm fiam most hagy magamra pihennem kell.
Lendariar: Rendben apám
Lendariar visszasétált a vezérlőterembe hogy irányítsa tovább a leszállás műveleteit.
Lendariar: Fő parancsnok! Fokozatosan csökkentsd a sebességet leszállás közben!
Fő Parancsnok: Igenis! Lassan földet érünk felség!
Lendariar: Remek!

Az űrhajó földet ért egy gyönyörű szép mezős területen ahol a fű csodaszép kékes színt árasztott magából és a táj egyszerűen csodálatos volt a bolygó gyönyörű kékes holdját is lehetett látni, ahogy tündököl az égen és különféle állatok voltak láthatók a mezőn, voltak csodaszépek, de voltak kevésbé szépek.
Az űrhajó bejárata lassan leereszkedett és Lendoriar sétált ki belőle mellette Artanaral hátuk mögött egy kisebb felderítő sereggel és
Lendoriar így szolt:

Lendoriar: Végre megérkeztünk eme gyönyörű bolygóra! Katonák jelentést kérek a környék élőlényeiről és természeti adottságairól 2 óra múlva.
Fő Parancsnok: Igenis felség! Máris indulunk.
Artanar: Mit gondolsz Lendoriar herceg itt talán végre megtaláljuk a békét?
Lendoriar: Nagyon remélem Artanar.
Lendoriar: Artanar szolnál apámnak hogy megérkeztünk? Biztosan örülne, mielőtt meghalna… hogyha láthatná ezt a gyönyörű tájat.
Artanar Igen természetesen máris indulok!
Artanar visszament az űrhajóba és a Király trónterméhez menetelt, el is jutott oda bekopogott, de nem kapott választ kinyitotta az ajtót és látta, hogy a király nem mozdul megnézte a pulzusát, de semmi a szívese lüktetett.
Azonnal hívta a gyógyítókat és szólt az egyik katonának, hogy azonnal szóljon Lendoriarnak az esetről.
Lendoriar azonnal idesietett és rögvest apja ágya mellé borult áttölelve halott apját és sírni kezdett, így szolt.
Lendoriar: Miért most? Miért? Szegény apám nem láthatta népünk új esélyét… de sajnos a sorssal senkise vetekedhet…
Artanar: Lendoriar herceg ez a levél apád író asztalán hevert és a te nevedre szól.
Lendoriar: Mutasd! Ezt apám írta halála előtt.

A levélben ez ált:
Fiam eljött az időm az életem lejárt.
Ezt a levelet én írtam neked, hogy leírhassam azt halálom előtt, amiért a bolygónkat el kellett hagyni, és azokról, akik elpusztították…
Azért kellett elhagyni a bolygónkat, mert eljöttek a Gendáriánok ami a mi nyelvünkön azt jelenti hogy a Fertőzés.
Mindenkivel és mindennel végeznek a célúk elérése érdekében sajnos a mi erőnk se volt elég, hogy megállítsuk őket…
Van valami, amit nem mondtam el neked ezt most ebben a levélben írom le.
Titokban háborúztunk ezzel a fajjal, hogy megvédhessük a bolygónk és megőrizhessük a békét a galaxisunkban azzal, hogy titokban tartsuk ezt az egészet.
A támadásokat sajnos tovább nem tudtuk bírni.
Volt egy fegyverük, amivel bolygókat voltak képesek elpusztítani hatalmas mágikus fegyver amit Jadésánár isten adományozott még népünk legelső vezetőjének, hogy megőrizhesse a békét és megvédje a bolygót az ellenségtől…
De ő önös céljai elérésére használta a fegyvert.
Igába hajtott népeket ezért Jadésánár isten egy Kadariai ifjúnak Zeldanarnak aki népe felszabadítására áldozta az életét adott egy hatalmas erőt amivel legyőzte az első vezetőnket Hadart és az isten száműzte a galaxisból a fegyvert meg kilőtte a messzi űrbe hogy senkise használhassa többet ebben a galaxisban és aztán Jadésánár tovább indult hosszú útján és így lett Zeldanar a civilizációnk megmentője és a béke és szabadság elhozója.
Ezt a fegyvert úgy nevezik, hogy Standarin ami a nyelvünkön a Halált jelenti.
A kémeink a háború idején megtudták, hogy ezt a fegyvert megtalálták a Gendáriánok és sok-sok galaxist elpusztítottak már ezzel a fegyverrel.
A Gendáriánok keresnek egy bizonyos Uldárus nevü tárgyat, amit én védelmeztem és vizsgáltam, de még sajnos nem jöttem rá hogy mi olyan fontos a Gendáriánoknak ebben a tárgyban, de egy biztos nem kaparinthassák meg.
Fiam a te feladatod mostantól ennek az ősi tárgynak a védelmezése ne hagyd, hogy a Gendáriánok megszerezzék, mert akkor minden elveszett…
Levél vége.

A levélben megemlítődtek a gendáriánok akikről mesélek egy kicsit a gendáriaiak egy ősi civilizáció, akik gyík ember szerű lények hatalmas karmuk van ember szerűen járnak és hatalmasak a fogaik.
A Gendáriánok élősködő nép vezetőjüket majd megtudjátok a történet folytatásában, hogy ki, na de most térjünk vissza a lényegre.

Lendoriar : Szóval a gendáriánok pusztították el a csodálatos bolygónkat…
Az a tárgy, amiről apám ír hol lehet? Nem írta le a pontos helyét.
Artanar: Hercegem
Lendoriar: Igen Artanar?
Artanar: Apád megbízott engem egy feladattal, hogy amikor meghal, adjam át neked ezt a tárgyat és azt is említette, hogy az életem árán is védjem, meg amíg át nem adom neked, de még utána is.
Szerintem ez az a tárgy, amit az apád a király írt meg a levélben.
Lendoriar: Mutasd! Ez a tárgy csodálatosan gyönyörű és isteni eredetűnek tűnik ez lesz szerintem is az a tárgy.
Artanar: Tessék, királyom át adom neked.
Lendoriar: Királyom? Ilyet még sosem mondtál nekem barátom.
Artanar: Apád halálával Lendoriar rád szállt a trón te vagy az új királyunk.
Lendoriar: Igen igazad van! De nem muszáj neked királyomnak hívnod, jó barátom vagy és segítettél minden nehézségben, nyugodtan szólíts Lendoriarnak.
Artanar: Rendben Kir… vagy is Lendoriar.
És most mihez kezdünk?
Lendoriar: Eltemessük apámat ezen a földön a kadariai királyok hagyománya szerint.
Artanar: Elkezdjem az előkészületeket a temetésre Lendoriar?
Lendoriar: Igen Artanar köszönöm.
Artanar: Ez természetes felesküdtem apádra és rád, betartom az eskümet, a halálba is követnélek!
Lendoriar: Köszönöm barátom.

Lendoriar visszavonult a szobájába hogy előkészüljön a temetésre, Odent elvitték felszentelni a temetés szokásához híven felszentelik, hogy eljusson a csodához és nyugalomban élhesse szellemi életét.
Lendoriart értesítették a felderítői, hogy semmi veszély nincs ezen a területen, és hogy nyugodtan megtartható a temetés.
Odent egy halotti fátyolban hordágyon vitték ki díszes menetben az űrhajóból a menetet Lendoriar vezette, odaértek a kiválasztott helyre és bele helyezték egy kristály koporsóba Odent amit a közeli hegyekből bányásztak és készítettek el.
Odajött a pap Oden elé és megszentelve mágikus port szórt rá fokozatosan ezzel is tisztelegve bölcsessége előtt és ezt megtette Artanar és Lendoriar is.
Ezután Lendoriart illette meg a jog, hogy betegye apja sírjába a vallásuk szent emlékművét, egy galamb szobrot, ami a szabadságot és békét jelképezi utána Lendoriár beszél pár szót az apjáról.

Lendoriar: Üdvözlök mindenkit köszönöm, hogy eljöttetek apám temetésére nagyon sokat jelent, hogy a népem velem van még ilyen elkeserítő helyzetben is, apámról a királyról szeretnék pár szót szólni.
- Apám egy nagyszerű erős bátor és bölcs ember volt, aki mindent megtett volna a népéért feláldozva bármiét a saját életét is csak, hogy megóvjon titeket a gonosztól és a békét fenntartsa és megóvja.
- Apám sajnos tovább nem tudott védelmezni benneteket életét is feláldozta, hogy meg mentsen titeket.
- Most elmondom mi történt és kik végett pusztult el szeretett bolygónk.
- Akik a bolygónkat lerombolták a Gendáriánok elvetemült élősködő népség, gyíkszerű lények és van 1 mágikus fegyverük, amivel bolygókat pusztítanak el, azzal a fegyverrel pusztították el a mi bolygónkat is.
- A fegyver neve, amiről beszélek a Standarin nevet viseli.
- Apám rám bízott egy mágikus tárgyat, amit a Gendáriánok meg akarnak kaparintani, meg kell védelmeznünk, mindenáron, mert ha az ő kezükbe jut, akkor senki és semmise fog tudni ellenállni a kapzsiságuknak…
-Na de folytassuk a temetést.
Pap: Légy áldott dicső király, légy a legnagyobb a Csodában, fogadjon téged a Csoda hatalmas áldással és békességgel, legyen örökké tartő nyugalmad és békéd. Áláni Ánsí Básum. (A mi nyelvünkön azt jelenti a csoda és a felszabadító nevében ámen).

Leengedték a koporsót és betemette Lendariar és Artanar a koporsót és lezárták a sírt, aminek a tetejére egy gyönyörű fehér rózsára hasonlító növényt helyeztek, ami a galambot jelképezi, ami békés és szabad.

Lendoriar: Most pedig elkezdjük az új fővárosunk építését! Ez a terület tökéletes folyók mezők hegyek és minden gyönyörű természeti csoda megtalálható itt.
- Újjá építsük azt, amit a Gendáriánok leromboltak, és ha újra eljönnek, már pedig el fognak felkészülten fogjuk várni őket!
- Népesség: Éljen! Éljen! Éljen Lendoriar Király! Éljen!

Első fejezet vége.

Vajon sikerül felépíteniük új városukat?
Vajon minden rendben fog menni vagy valami hatalmas probléma lessz?
a következő fejezetben megtudhassátok.
Ha lennének helyesírási hibák elnézést folyamatosan átnézem de előfordulhat hogy még maradt.
Remélem tetszik nektek ez amit írtam eddig.

Utoljára módosítva: rexxar által : 2011-11-06 16:07
rexxar nem elérhet?  
Régi 2011-10-26, 19:46   #2
rexxar
Junior Member
 
Csatlakozott: 11-10-23
Összes hozzászólás: 17
Alapbeállítás

Nos megírtam a második Fejezetet is remélem jólett.

Második Fejezet: Az Új főváros.

A temetés után Lendoriar kirendelte az építő munkásait, hogy itt eme gyönyörű földön építsék fel új fővárosukat Kaldahart és azt is elrendelte, hogy a város központja apja mauzóleuma legyen, aminek az építésébe már bele kezdtek a Kadariai munkások de Lendoriarnak más teendői is akadtak a város területét körülzáró zónában.

Lendoriar: Parancsnok!
Fő Parancsnok: Igen Királyom?
Lendoriar: Néz körül egy felderítő osztaggal az épülő város zónáját, hogy nincs most már semmi akadály e hogy felépítsük a fővárost!
Fő Parancsnok. Igenis! Ti 5 en gyertek velem.
Katonák: Igenis Parancsnok!
Artanar: Lendoriar herceg.
Lendoriar: Igen Főtanácsosom?
Artanar: furcsa érzésem támadt ezzel a földel, kapcsolatban úgy érzem, hogy nem csak mi vagyunk itt egyedül…
Lendoriar: hmm… remélhetőleg a felderítő egység, amit most küldtem feltérképezi a közeli terepet és jelentést ad, hogy van e veszély vagy nincs.
Artanar: reméljük a legjobbakat.
Lendoraiar: Igen remélem semmi fennakadás nem lesz a város felépítése közben… bár szerintem kicsi az esély hogy minden rendben menne…
Artanar: Lendoriar ha nem haragszol megnézem, hogy áll apád mauzóleumának építése.
Lendoriar: rendben Artanar semmi gond elmehetsz nekem úgy is rengeteg dolgom van a szervezéssel.

Artanar elindult a halott király mauzóleuma felé, és amikor odaért így szolt:

Artanar: Munkások! Hol találom a főnökötök? Jelentést szeretnék, hogy állnak a munkálatok!
Egyik munkás: A mauzóleum háta mögött tartózkodik főmágus!
Artanar: Köszönöm.
Artanar: Üdvözöllek!
Endiró: Szervusz Artanar Főmágus mi szél hozott az építkezésre?
Artanar: Szeretném tudni, hogy haladnak a munkálatok. Mikorra várható a Kripta felépítése?
Endiró: Egy szállítmányt várok a közeli Underisi hegyekből, ha az megjön, akkor 1 hét Max 2 és befejezzük a király mauzóleumát, de van egy kis gond
Artanar: Még pedig?
Endiró: A szállítmánynak már egy órája meg kellett volna érkeznie, de még mindig semmi hír róluk…
Artanar: hmm… Elindulok egy csapat katonával megnézni mi is lehet a gond, arrafelé de előbb jelentem Lendoriar királynak.
Endiró: Rendben Artanar Főmágus sok szerencsét!
Artanar: Köszönöm, nektek is az építkezéshez, de most megyek, a Csoda áldjon benneteket!
Endiró: viszlát!

Artanar elindult megkeresni Lendoriart és meg is találta az új városháza építkezési területén.

Artanar: Lendoriar!
Lendoriar: Igen Artanar?
Artanar: Jelentem, hogy a mauzóleum elkészül egy vagy két hét múlva, de akadt egy kis probléma, ami lassíthassa az építkezést és még elégé nyugtalanító is…
Lendoriar: Tudtam hogy nem fognak simán menni a munkálatok… hallgatom.
Artanar: A szállítmányt, amit várnak a munkások már 1 órája meg kellett volna érkeznie, de semmi hír sincs róla.
Lendoriar: hmmm… ez tényleg nyomasztó utána nézek.
Artanar: Uram, ha nincs, gondodra én megnézem egy csapat fegyveres haderővel, neked úgyis nagyon sok teendőd van még. Ha nincs, ellenedre máris előkészítem az embereket és megnézzük, mi folyik az Underisi hegyekben.
Lendoriar: rendben engedélyezem a bevetést, máris indulhattok!
Artanar igenis Lendoriar!
Lendoriar: Még valami, sok szerencsét!
Artanar: köszönöm a bíztatást!

Artanar előkészítette 12 legjobb emberét és elkezdtek elindulni az Underisi hegyek felé.
Útközben egy kiáltásra figyeltek fel megnézték milehet az és egy Kadariai bányászra bukkantak, ekkor Artanar így szolt.

Artanar: Ne félj! Mi nem akarunk bántani mi a neved uram?
Indovár: Bocsáss meg Artanar főmágus a nevem Indovár az Underisi bánya egyik munkása vagyok.
Artanar: Semmi baj mi elöl menekültél ennyire? És mi történt a többiekkel?
Indovár: Furcsa lények támadtak meg minket uram lesből támadtak csoda hogy el tudtam menekülni sokakat foglyul ejtettek az ellenállókat és a katonákat megölték.
Artanar: Ez borzasztó! És le tudod írni a lények kinézetét?
Indovár: minden olyan gyorsan történt, de láttam őket körülbelül el tudom mesélni milyenek voltak.
Artanar: Hallgatlak.
Indovár: furcsa patkányszerű lények úgy járnak, mint az ember és nagyon gyorsan támadnak, próbáltunk velük kommunikálni, de csak az ölést és a fogságot kaptuk… akiket megöltek elevenen elfogyasztották.
Artanar: értem, és hányan voltak körülbelül?
Indovár: úgy 15 20 darabot számoltam menekülés közben.
Artanar: akkor lehet erősítésre lesz szükségünk. Közlegény!
Közlegény: Igen uram?
Artanar: Kísérd haza Indovárt és keresd fel Lendariar Királyt, mond, meg neki segítségre van szükségünk az Underisi bányákhoz.
Közlegény: igenis máris indulunk!
Artanar helyes! Többiek tovább!
Artanar és a katonái tovább indultak a bányák felé, amikor odaértek csak halált találtak és érdekes patkányszerű nyomokat a földön.
Artanar: Ez nekem gyanús túl nagy a csend…
Fő Parancsnok: igazad van, uram mintha figyelnének minket.
- Motorgálások hallatszódnak mindenhól…
Artanar: Harci alakzatba fel!
- Mindenki figyeljen alaposan, és ha bármi mozgást érzékel, jelentse!

Artanar és a katonái résen voltak mindenre és mindenfele figyeltek egyszer csak az egyik bokorból előugrott egy csúf ronda patkányszerű lény és megtámadta őket és utána jöttek sorba az erdő sötétjéből.
Artanar és katonái küzdöttek a túlerőben lévő patkány emberekkel, de hiába harcoltak hősiesen ekkora túlerőt nem sokáig bírhattak ez idáig Artanar így szolt.

Artanar: Tartsatok ki emberek! Lendoriar Király segíteni fog! Csak tartsatok ki!

Artanarék vesztésre álltak már csak öt katona maradt életben, amikor a remény már elveszettnek látszott a győzelemre akkor megérkezett Lendoriar 100 egység katonával és neki rontottak a patkányszerű lényeknek.

Artanar: Végre! Lendoriar! Tudtam, hogy nem hagysz minket cserben!
Lendoriar: Amikor halottam a hírt azonnal összeszedtem az embereket és idesiettem
- Látom még időben ezek a patkányszerű lények nagyon gyorsak!
Artanar: Igen Ingovár is ugyan ezen a véleményen volt.

Artanar és Lendoriar meg a többiek küzdöttek a patkányképűek ellen és végül visszaverték őket a maradék patkány félelmében elmenekült a területről nagy csata volt, de végül győzelemmel végződött.

Artanar: Győzelem Lendoriar! Győzelem! A patkány képűek menekülésbe fogtak!
Lendoriar: Igen Artanar remélhetőleg többet nem fognak minket zaklatni, minden esetre a bányához építetek egy kisebb barakkot és pár védő tornyot a biztonság érdekében…
Lendoriar és Artanar az osztaggal együtt visszavonult az épülő város területére, pár hónap eltelte után felépült a város és semmi nagyobb probléma nem volt akadály az építkezés közben.
Lendoriar egyik felderítője visszatért, de nem jó hírekkel…
Felderítő: Lendoriar Király! Nagy baj van! Jönnek!
Lendoriar: Nyugodj meg katona! Mond el mi történt!
Felderítő: Sok-sok patkányarcú hatalmas hadsereget gyűjtött össze a keleti területeknél és ellenünk gyülekeznek! És felakasztott Kadariai emberek fejét tették ki a bázisukra!
Lendoriar: úgy néz ki a patkány képűek még mindig nem adták fel és ezért megfizetnek, hogy így meg gyalázzák a népet…

Lendoriar összegyűjtötte a hadseregét a népet biztonságos helyre terelte és felálltak harci alakzatba.
Lendoriar Keletre rendelt 100 mágust taktikai célból hogy meglephesse a patkány képűeket
A Patkány képűek megkezdték a támadást és Lendoriar is elindította csapatait lassan menetelve.
Lendoriar parancsot adott a lövészeknek a tüzelésre, akik teljesítették a parancsot és elég sok patkány képűt lelőttek, de ő nekik is voltak lövész egységeik, akik mágia segítségével lőttek.
A patkány harcosok ideértével meglepve kardjukat beléjük döfték a Kadariai katonák és megkezdődött a csata.
A mágusok keleten Artanar vezetésével várták Lendoriar parancsát a támadásra.
Lendoriar és katonái erősen fegyelmezetten harcoltak, de a patkány képűek túlereje jelentette a problémát…
Amikor minden patkányképű leért a dombról Lendoriar jelzett Artanarnak és Artanar mágusaival hátulról meglepte a patkány képűeket, akik nem tudták mitévők legyenek, mert mindenhol támadták őket.
A fegyelem megingott náluk mindenki azt ütötte, amit látott néha saját magukat is.
Sokáig tartott a csata a katonák hősiesen küzdenek, a patkányképűek mindig nem tántorodnak.
A csata mindig vesztésre áll, de aztán hírtelen valami idegen lények jönnek a semmiből és megtámadják, a patkány képűeket ezek a lények az emberekre hasonlítanak, sőt pont olyanok, mint az emberek.
A csata így a Kadariaiaknak kedvezett sok harcot követően legyőzték a patkány arcúakat és utána Lendoriar így szolt.

Lendoriar: Győzelem! Végre! Köszönöm a segítségeteket kedves idegenek!
Gothar: Szivesen! Mi köszönjük neked, hogy legyőzted őket! Régóta fenyegettek minket, embereket.
Lendoriar: Emberek?
Gothar: Ó bocsáss meg! Udvariatlan vagyok. Bemutatkozok a nevem Gothar és én vagyok az emberi faj vezetője.
Lendoriar Üdvözöllek Gothar! Az én nevem Lendoriar én vagyok a népem vezetője mellettem pedig Artanar Fő mágus mi a Kadariai nép vagyunk és nem rég érkeztünk erre a bolygóra pár hónapja.
Gothar: érkeztetek?
Lendoriar: Igen el kellet menekülnünk a régi bolygónkról, mert egy idegen faj a Gendáriánok elpusztították a bolygónkat egy isteni fegyverrel…
Gothar: értem, nos, üdvözöllek a bolygón és vételezd úgy, hogy újszövetséget találtál a mi személyünkben.
Lendoriar: Rendben mi is szívesen szövetségre lépünk veletek főleg ezek után, hogy segítettetek az ellenség ellen szívesen.
Gothar: Szívesen tettük, de a tietek a legnagyobb érdem, mert hála nektek azok a lények nem minket támadtak és így fel tudtunk készülni ellenük és ezt köszönjük, na de most visszavezetem a népemet a városba, aminek a neve Hiderald bármikor szívesen látunk minden Kadariait városunkban.
Lendoriar: Úgy smint mi is szívesen látunk minden embert Kaldaharban na de én is búcsúzom vissza kell térnünk, felavatni az új városunkat, ami ma készült el teljesen.
Gothar: Rendben, viszlát, barátaim jó szórakozást a felavatáshoz!
Lendoriar: köszönjük, nos, emberek vissza a városba!

Lendoriar és a többiek visszatértek a városba és felavatták a várost Kadariai szokás szerint Galambokat engedtek az égre ezzel is tisztelegve a Béke és Szabadság színvonalának és a Csodának.
Lendoriar felavatásként bevéste a város Kőtáblájába a város nevét és utána ünnepséget szerveztek, ami éjfélig legalább eltartott.
Utána mindenki nyugovóra tért és várták a következő napkeltét.

Második fejezet vége.

Utoljára módosítva: rexxar által : 2011-11-06 16:11
rexxar nem elérhet?  
Régi 2011-10-31, 14:20   #3
rexxar
Junior Member
 
Csatlakozott: 11-10-23
Összes hozzászólás: 17
Alapbeállítás

Harmadik fejezet: Egy új birodalom építése első rész.
Új napra virradt a lakosok felébredtek összekészülődtek és mentek oda ahova indulniuk kellett Lendoriar is felkelt meg ivott egy üde Zarderint ami elég jól felfrissíti az embert utána neki állt a sok-sok munkára ami még vár reá.
Lendoriar most nagyobb tájakra tekint egy nagy birodalom megszületésére, ami a régi hazájukban is megtalálható volt.
Nyugat fele gondolkodott mivel keleten új szövetségeseik az Emberek országa volt található, akiknek köszönhette, hogy az új főváros, amiben most él minden dicső kadariai fenn maradjon.
Nyugatot nem ismerték nem tudták mi rejtőzik arra ezért Lendoriar Így szolt.

Lendoriar: Artanar Tanácsosom!
Artanar: Igen Lendoriar?
Lendoriar: Szeretném, ha kiküldenél 4, 5 osztagot a nyugati területekre felfedezni, és ha biztonságos arra folytatni a betelepedésünket, mert sajnos a főváros ennyi kadariait nem tud sokáig ellátni.
Artanar: Igenis Felség! Nyomban intézkedek!

Artanar elindult a Karthanari parancsnokságra és így szolt.

Artanar: Üdvözöllek benneteket dicső katonák! Hol találom a Parancsnokotok?
Egyik katona: A navigációs központban található a parancsnok uram!
Artanar: Köszönöm folytassák tovább a kiképzést!
Artanar: Üdvözöllek Fő Parancsnok!
Fő Parancsnok: Áh Artanar fő tanácsos miben állhatok szolgálatára?
Artanar: Lendoriar király küldött, hogy utasíts 5 osztagnyi katonát a nyugati területekre felderítésre mivel a király terjeszteni szeretné a birodalmát. Itt a kérvény Lendoriar Király aláírásával.

Artanar át adja a kérvényt a parancsnoknak.

Fő Parancsnok: Hmmm Rendben van! Azonnal intézkedek!
Artanar: Helyes és most megyek, viszlát, főparancsnok!
Fő Parancsnok: Viszlát és a Csoda óvjon téged!

Artanar visszatért a Királyi palotába hogy beszámoljon Lendoriar királynak.

Artanar: Üdvözöllek ismét Lendoriar
Lendoriar: Én is üdvözöllek Artanar nos, elintézted, amire megkértelek?
Artanar: Igen Lendoriar már elküldték az osztagokat nyugat felé.

Lendoriar: Helyes! Köszönöm barátom.
Artanar: Ez csak természetes.
Lendoriar: Na de most megyek találkozóm van a helyi kutatókkal, állítólag valami nagyon hasznos ásványt találtak a bányászok.
Artanar: Rendben Lendoriar sok sikert!

Lendoriar elindult a városháza felé mivel a gyűlést ott tartsák az új járműveknek, amiket szintén a kutatók fejlesztettek ki nem tart sokáig elérnie a városházát.
Lendoriar odaért és bement az épületbe utána meg kereste az ő neki feltüntetett széket és leült.
A kutatók és a többi fontos személy is megérkezett erre a tárgyalásra az új ásvánnyal kapcsolatban.
A Kutató tanács elnöke Xerum aki az ásványt bemutassa.

Xerum: Üdvözlök mindenkit a gyűlésen Lendoriar király köszönöm, hogy eljött.
- Nos ahogy mindenki tudja egy új ásványi anyag felfedezése miatt hívtattam össze önöket.
- Az ásványt Energiumnak neveztem el mivel lényegében az, ami végett fontos,
- Az Energium forradalmasíthassa a születendő birodalom energia forrását a tudósaink letesztelték és arra az álláspontra jutottak, hogy ez az ásvány a most használt energia ásványok energiájának 100 szorosát képesek kihozni, vagyis elég egy kadariai méretű kristály hogy évtizedekig legalább ellássa az egész város összes lakosságát elektromos árammal.
- Így az új majd elfoglalandó területeken se kell aggódni az elektromos ellátás hiánya miatt.
- Remélem elég jó volt a tájékoztató és elfogadják ezt az ásványt a jelenlévő urak és hölgyek az új energiaforrás ellátására és hasznosítására.

Lendoriar: Nos ha szólhatok.
Xerum: Igen természetesen királyom.
Lendoriar: Lenne pár kérdésem ezzel az Energiummal kapcsolatban.
- Nincs semmilyen károsító hatása a környezetre és az élő világra úgy smint a kadariaiakra?
Xerum: Leteszteltük királyom semmilyen sugárzást se semmi káros hatást nem okoz.
Lendoriar: És robbanékonysága sincs? Ami veszélyeztetné a lakosokat?
Xerum: Nincsen királyom leteszteltünk mindent és arra jutottunk, hogy kadariai használatra alkalmas az Energium.
Lendoriar: Nos ha így van, akkor szavazzunk, kezdje hű tanácsosom Artanar a szavazást.
Artanar: Nos, én igennel szavaznék, ha tényleg semmi veszély sincs az Energiumban akkor én bátran támogatom a javaslatot.
Egészség ügyi miniszter: Én is támogatom a javaslatot.
Hadügyminiszter: Igennel szavazok!
Nép egyenlőség jogi miniszter: Támogatom!
Pénzügyminiszter: Ugyanúgy én is támogatom!
Polgármester: Támogatom!
Lendoriar: Nos, én is támogatom az ötletet! Így 7-ből 7 szavazat, kijelenthetem, hogy az Energium az új energiaellátó ásvány!
Xerum: Köszönöm királyom és mindenki másnak köszönöm, hogy eljöttek.

Lendoriar és a többiek távoztak a Városházáról.
Lendoriar visszatért a palotájába hogy érvényesítse az Energiumot mint állami energiatermelő nyersanyagot, eközben az egyik felderítő visszatért a nyugati területekről hogy jelentsen a királynak.

Felderitő: Üdvözöllek Lendoriar király jelentem az összes osztag visszatért a felderítésböl.
Lendoriar: Üdv neked is! Remek! Jelentést kérek.
Felderitő: Az a terület, amit mi felderítettünk biztonságosnak tűnik csak néhány érdekes macska féle ami veszélyt jelenthet arra fele de semmi más ellenséges tevékenységet nem találtunk ott.
- Lerajzoltuk térképben is hogy milyen a terület.
Lendoriar: Áh, Remek! Mutasd.

A felderítő át adja a térképet Lendoriar királynak.

Lendoriar: Hmm, elég szép terület látom, van egy elég szép síkság is oda tökéletes lesz egy új település alapítása. Milyen az a terület katona?
Felderítő: Az uram egy nagyon jó terület semmi nagyon veszélyes élő lény nem található ott csak néhány érdekes disznószerű állat agyarakkal, de azon kívül biztonságos környék.
Lendoriar: Akkor ott lesz, az új település ahova felépítsük az új várost.
- Katona keresd fel Artanar Főtanácsost és mond meg neki, hogy ez a terület lesz az új város születési helye!
Felderítő: Igenis királyom!

A felderítő elindult megkeresni Artanar főtanácsost, akit meg is talált a Magasságos Csoda templomában.

Felderítő: Üdv Artanar főtanácsos fontos hírt kell át adnom önnek!
Artanar: Én is üdvözöllek, mi lenne az?
Felderítő: Lendoriar király küldött azzal a céllal, hogy megmondjam, megvan az új város területe itt a térkép, amin be van jelölve és rajta van a király aláírása is.
Artanar: Mutasd! Igen ez az ő kézírása rendben van, máris intézkedek.

A Felderítő visszatért a palotába jelenteni Lendoriar királynak.

Felderítő: Üdv ismét királyom! Jelentem át adtam az üzenetet Artanar főtanácsosnak már is intézkedik az ügyben!
Lendoriar: Remek! Ezért megkapod a jutalmad tessék, itt van 100 kadar érme.
Felderítő: Köszönöm uram!
Lendoriar: Semmiség elmehetsz!

Artanar felkereste az építészeket és kiválasztotta azokat, akikre szüksége van, utána a telepeseket is felkereste és elindultak nyugat felé, de még előtte pár katonát is maga mellé rendelt a telepesek és építő munkások védelme miatt.
Fél nap elteltével oda is értek a kirendelt területre Artanar máris megparancsolta az építészeknek, hogy kezdjék el a munkálatokat.
A telepesek addig táborba gyülekezve sátrakat bontottak ugyanúgy az építészek a katonák és Artanar is.
A következőnap Artanar így szolt az építő munkások vezetőjének.

Artanar: Endiró! Kezdjétek el először a telepesek házait! Utána a Város házát és a templomot!
Endiró: Igenis Főtanácsos!

Endiró kiadta a parancsot és az építészek elkezdték a munkálatokat.
Eközben Artanar elküldött pár katonát az észak nyugati területekre hogy mi is található ott.
Pár óra elteltével Artanar kezdett aggódni, mert még egy felderítője se tért vissza és ezt mondta.

Artanar: Aj, rosszat sejtek még mindig nem tértek vissza a felderítők, ha nem jönnek vissza még 1 óra múlva se én magam megyek 1 osztaggal megkeresni őket.

Egy óra is eltelt, de a felderítőknek se híre se hamva ezért Artanar összeszedte 16 legjobb harcosát és elindultak a Dzsungel fele addig, amíg távol van a Fő parancsnokra bízta a tábort.
Artanar és a katonák mentek a Dzsungelben és valami érdekes zenére lettek figyelmesek olyan hangok voltak ezek, mint a harci dobok, ami nem sugallt túl sok jót.
Tovább menve egy Kadariai segítség kiáltását hallották és felgyorsították a menetet.
Oda érve a dobok hangjára és a segélykiáltásra egy tábort véltek megpillantani, amiben nagyon fura lények voltak láthatóak.
Ezek a lények félig ember félig tigris formájában voltak a tigris volt az alsó testük az ember a felső 4 tigris lábuk és 2 ember karjuk volt körülbelül úgy, mint a kentaurok csak ezek tigris testűek.
Jobban körülnézve meglátták a segítséget kiáltó Kadariai katonát és halott társait, akiket egy furcsa áldozó kövön feláldoztak.
Amint ezt Artanar meglátta támadásra vezényelte a katonákat és a katonák támadtak is Artanaral az élen.
A csata kimenetele Artanaréknak kedvezett mivel a tigris testűek csak 6 an voltak ebben a táborban a katonák és Artanar legyőzték a tigris testűeket és megmentették az elfogott katonát ekkor Altanar így szolt.

Artanar: Üdv katona jól van?
Katona: Köszönöm Artanar Főtanácsos most már igen, ha maguk nem jönnek, akkor én is az áldozó kövön végzem..
Artanar: Meséld el pontosan mi történt? És mik ezek a lények?
Katona: Ép felderítettük a terepet, ahogy kérte uram és a semmiből ránk rontottak ezek a szörnyetegek valami kábító nyilat használtak és így tudtak minket elfogni.
- Azután ide hurcoltak minket és valami érthetetlen szöveget kezdtek el mondani az áldozó kő előtt és sorra áldozták fel a bajtársaimat… az a sok fájdalom és kín, amit át éltek…

Artanar: értem és nem tudsz valami információt ezekről a lényekről?
Katona: sajnos sok mindent nem de azt tudom hogy jól látnak a sötétben és valamilyen Irsionnak áldozták fel a barátaimat a halottakból csak ezt tudtam leszűrni az értelmetlen beszédükből…
Artanar: köszönöm az információt katona az egyik társam vissza kísér, téged a táborba pihend, ki magad egy hónap el távot kapsz, fogd ezt a levelet és mutasd meg a Fő parancsnoknak, ha megmutattad tudni fogja, hogy pihenhetsz.
Katona: Köszönöm uram.
Artanar: Szívesen, nos, katonák vissza a táborba!
Katonák: Igenis uram!
Artanar és a többiek kicsit körülnéztek még és visszatértek a táborban nagy meglepetésre Lendoriar király is épp ott tartózkodott.
Lendoriar: Üdvözöllek Artanar azért jöttem, hogy megtudjam minden rendben halad-e ezen az új város építésével?
Artanar: Egyenlőre igen felség, de lehet lesz egy elég nyomasztó probléma.
Lendoriar: Mégpedig?
Artanar: A felderítők, akiket nemrég küldtem ki nem tértek vissza ezért utánuk indultak egy osztaggal és egy félig tigris félig emberszerű lényekkel levő táborban találtam rájuk, de csak 1 katona élt már a többit feláldozták…
- Megrohamoztuk a tábort és megmentettük a katonát, aki mesélte, hogy egy Irsion nevű isten nevében áldozták fel őket ezek a lények.
- Feltételezhető hogy még lehetnek többen is azon a környéken…
Lendoriar: Hmm, ez tényleg elég nyomasztó reméljük a legjobbakat, hogy nem fognak minket zargatni, de azért ide rendelek egy századot a biztonság kedvéért.
- Megyek is vissza a városba és kirendelem őket.
Artanar: Rendben Lendoriar a Csoda legyen veled.
Lendoriar: Veled is barátom, viszlát!

Lendoriar visszatért Kaldaharba hogy elküldje a századot az új város területére.
Eközben Artanar és a többiek, akik az új város területén vannak nyugovóra térnek, hogy a következő napon frissen és erőben dúsan ébredjenek.

Harmadik fejezet vége.

Remélem jó lett amit írtam.

Utoljára módosítva: rexxar által : 2011-11-06 16:17
rexxar nem elérhet?  
Régi 2011-11-01, 08:40   #4
rexxar
Junior Member
 
Csatlakozott: 11-10-23
Összes hozzászólás: 17
Alapbeállítás

Negyedik fejezet: Egy új birodalom építése Második rész

Új napra virradt a táborban a kadariaiak felkeltek és mindenki ment a saját munkáját végezni, Artanar is felébredt és elindult az új energiaforrás felavatására, amit az új város építésénél avatnak fel így a kadariaiak elektromos ellátással is fognak rendelkezni ezen a területen.
A felavatást Xerum végezte az új város kijelölt polgármesterével mivel ő és tudós társai, akik felfedezték az Energium előnyeit.

Xerum: Üdvözöllek benneteket barátaim, íme, eljött az a nap, amikor egy ember nagyságú kristály elég egy egész város ellátására évszázadokon át legalább.
- Engem ért a megtiszteltetés hogy felavathassam az első Energium energia generátort, amit ahogy mondtam csupán egy ember nagyságú kristály üzemeltet.
- És hogy ne fecséreljem, tovább a drága időtöket felavatom ezennel az új városban az első Energium generátort remélem hasznára lesz nektek az a sok energia, amivel gyarapít majd benneteket.
Polgármester: Köszönjük Mr Xerum ha megkérhetem el vágná-e a felavatási szalagot?
Xerum: Természetesen igen.

Xerum elvágta a szalagot és így felavatták az első Energium generátort, ami nagyon sokban fogja segíteni a kadariaiakat mint az építkezésben, és másban is.
Erre a tömegéljenzéssel köszöntötte az Energiumot és örültek, hogy ebben a születő városban építették fel először.
Egy kis ünnepély után mindenki visszatért a munkára és oda ahol éppen dolga akadt.
Artanar meditálni ment a Csoda templomába, hogy megtudja ki is ez az Írsion akit a tigris testűek imádtak.
Artanar meditált és látomásba esett, a látomásban látta a tigris testűek fő hadiszállását és egy furcsa nőt, de elég homályosan mutatta olyan mintha egy emberi nő lenne, de a fülei érdekes hosszú éles végű olyan, mint egy tünde, de a fülei lefele hajolnak és a bőre színe enyhén türkiz színt áraszt.
Artanar a látomásban lát még valakit, aki a tündével beszél, de valamiért nem látja igazán ki is az valami nagy erejű élőlény lehet, hogy el tud rejtőzni a csoda áldott látomása elől.
Artanar látomása véget ért és aggódni kezdett, mert itt nem csak a tigris testűek, hanem más is veszélyt jelenthet a birodalomra és az új városra.
Ezért Artanar azonnal Kaldaharba siet, hogy beszámoljon a látomásáról Lendoriar királynak.
Artanar pár óra alatt elérte Kaldahart és a királyi palotába sietett, oda is ért és pont ott találta Lendoriar királyt, aki épp az emberek vezetőjével Gotharal beszélget a szabad kereskedelem jogáról az emberek és a kadariaiak közt.
Ekkor Artanar így szól.

Artanar: Királyom! Lendoriar! Fontos dologról kell beszélnem veled!
Lendoriar: Én is üdvözöllek Artanar mi történt?
Gothar: Szervusz Artanar Főmágus.
Artanar: Bocsássatok meg az udvariatlanságomért én is üdvözöllek benneteket.
- A tigris testűekről van szó és Írsionrol felség.
Gothar: Tigris testűek?
Lendoriar: igen Gothar erről is beszélni akartam veled, elfogták és feláldozták pár felderítőmet a tigris testűek egy bizonyos Írsion nevű istenségnek.
Artanar: Igen erről akartam beszélni veled királyom az új városban elmentem a templomba meditálni és a csoda látomást nyújtott szemeim elé.
Lendoriar: Miféle látomást?
Artanar: a tigris testűek voltak nagyon sokan meglehet, hogy a fő bázisukon voltak éppen, volt egy furcsa tündeszerű lény, de lelógott a füle és enyhén türkiz színe volt.
- Őt a látomásomban az összes tigris testű lény bálványozta.
Gothar: azt mondtad Tünde szerű lelógó füllel és türkiz színnel?
Aranar: Igen miért?
Gothar: Ismerek ilyen lényeket, vagyis régen volt dolgom velük, de egyszer csak eltűntek.
- Ezeket mi a Halál Tündéinek neveztük, mert ahol ők jártak ott csak halál volt található…
Artanar: és ez a név, hogy Írsion nem ismerős?
Gothar: Nem sajnos annyira nem ismertem ezeket a lényeket csak pár csatározásunk volt velük még, régen mert a mi területeinkre is fájt a foguk.
Lendoriar: Szóval Írsion egy Halál Tünde?
Artanar: Minden bizonnyal igen, de még nem mondtam el mindent.
Lendoriar: Igen?
Artanar: Ez az Írsion beszélgetett egy furcsa alakkal, akit sajnos nem tudtam azonosítani, mert elrejtette magát a Csoda látomás elől, de annyit leszűrtem a beszélgetésből hogy valamiben megegyeztek.
Lendoriar: Ez érdekes egyben rossz jel is.
- Nem tudom, kik lehetnek azok, de félek, hogy újra háború fog beköszönteni születendő birodalmainkba.
Gothar: Akárki is legyen, az mi emberek támogatunk titeket, ha harcra kerül a sor.
Lendoriar: Köszönöm barátom.
Artanar térj vissza az épülő városba és intézd, tovább a teendőidet egyelőre mást nem tehetünk, mint várunk.
Artanar: Rendben Lendoriar. Viszlát Gothar.
Gothar: Viszlát!
Artanar visszatért pár óra elteltével az épülő városhoz.

Eltelt egy hónap és a város már lassan teljesen késznek nézett ki.
Már csak a falakat kell megerősíteni és pár lakó épületet felhúzni.
De sajnos nem mehetett ilyen egyszerűen a dolog…
A Dzsungelből hírtelen tigris testűek sereglettek elő ezért gyorsan minden katona és köztük Artanar vezetésével felsorakozott és a csata megkezdődött nagyon sok tigris testű támadta a katonákat, de erősen ellenálltak a támadásoknak a tigristestűek érdekes módon fejlett technikájú fegyverekkel támadtak és ez meg nehezítette a katonák dolgát…
Artanar bevezetet Tűz vihar varázslata elégé betett a szörnyetegeknek a kadariai katonák ügyességének hála elég jól támadták a szörnyeket.
De aztán előjött a Dzsungelből egy nő az akit Artanar látott a látomásban ezért megfújta a jelző kürtöt, amit véletlenül meghallották Gothar szövetséges katonái és ő maga is, épp egy felderítő expedíción jártak és a kűrt hallatára azonnal az új város területére siettek.
Szerencsére nem voltak messze és 15 20 perc alatt oda is értek a csatamezőre.
Gothar megfújta az emberek kürtjét és így szolt.

Gothar: Tartsatok ki kadariaiak! Itt vagyunk, segítünk!
Artanar: Hála a Csodának pont a legjobbkor érkeztetek elégé szorult helyzetben vagyunk…
Gothar: Ezek lennének a tigris testűek? A fegyvereik elég erősnek tűnnek.
Artanar: Igen ez nekem is furcsa és ott van a látomásomba szereplő Nő a dombon!
Gothar: Hmm, ez egy Halál Tünde ebben biztos vagyok.
Artanar: Értem, de nem tudom, mit akarnak ezek itt…
Gothar: Én, sem de majd úgy is megtudjuk.
Artanar: Igaz.

Artanar Gothar és a többiek tovább harcoltak a csata hála az emberek beavatkozásának győzelemre állt a rejtélyes nő elmenekült és nagy
nehézségek folyamán, de legyőzték a tigris testűeket.
Sokan elestek a csatában, de a lényeg hogy győzelemmel végződött.

Artanar: Győztünk!
Gothar: Igen, de milyen áron…
Artanar: Igen sajnos sokan elestek kizüllünk mindenesetre köszönöm a segítségeteket.
Lendoriar: Artanar! Mi történt itt?
Artanar: A tigris testűek megtámadtak minket és ha Gothar nem jön a seregeivel, akkor minden bizonnyal veszítettünk volna…
Lendoriar: Üdvözöllek Gothar köszönöm, hogy megmentetted a várost és a népemet ezért sokkal tartozok neked.
Gothar: Semmi gond Lendoriar megmondtam segítünk, ha arra fordul a helyzet.
Artanar: Királyom a rejtélyes nő is részt vett a csatában, de sajnos elmenekült.
Lendoriar: Értem ez nem jó… de majd indítok expedíciót ezek ellen a lények ellen ez elég volt ahhoz…
Gothar: Mi is segítünk benne.
Lendoriar: Rendben és majd ki fog akkor derülni ki is ez a nő.
- Na de most mindenki mennyen pihenni, rátok fér ekkora mészárlás után…
Gothar: Rendben akkor én el is köszönök, viszlát kadariaiak a csoda áldjon bennetek.
Artanar: Téged is barátom, viszlát!
Lendoriár Téged is, viszlát!
Artanar: Akkor én is megyek Lendoriar visszamegyünk a katonákkal a városba mivel most már teljesen felépült.
Lendoriar: Rendben barátom és még valami te nevezd el a várost.
Artanar: én? Biztos vagy benne?
Lendoriar: Igen
Artanar: Rendben Lendoriar akkor Archalisnak nevezném el.
Lendoriar: Rendben el is indulok megcsinálni a papír munkát az új városról addig is szervezd meg a felavatási ünnepélyt.
Artanar: Rendben királyom, viszlát!
Lendoriar: Viszlát.

Artanar visszatért katonáival a városba és felavatta az új város hivatalos nevét Archalist.
Utána ünnepélyt rendeztek, ami nagyon sokáig tartott és utána nyugovóra tértek, hogy kipihenjék ezt a mai szörnyűséget…

Negyedik fejezet vége.
remélem jó lett.

Utoljára módosítva: rexxar által : 2011-11-06 16:20
rexxar nem elérhet?  
Régi 2011-11-06, 14:25   #5
rexxar
Junior Member
 
Csatlakozott: 11-10-23
Összes hozzászólás: 17
Alapbeállítás

Nos megírtam az ötödik fejezetet remélem tetszetős lett
A térkép nem 1 picasszó de ez van

Ötödik Fejezet: Egy új birodalom építése Harmadik rész.

Hónapok teltek el a tigris testűek támadása óta eközben a birodalom kezdett ki virágozni kezdte lassan elérni azt a célt, amit Lendoriar ó dicsőn tervezgetett.
Még 1 terület van, amit még szeretne országához csatolni, de ez a terület egy elég rejtélyes sötét hely, de csak itt van Saldulan ami olyan mint nálunk az acél de sokkal erősebb és csak ezen az egy területen található és sajnos Lendoriarnak szüksége van erre a nyersanyagra a további fejlesztésekhez mert ha nincs Saldulan nincs modern építkezés ami védelmet jelent a Halálos Tündék és a tigris testűek ellen…
Lendoriar felderítői szörnyű hírekkel jöttek vissza arról a területről, amit láttak csupa halott, amik mozognak és feltehetőleg épp ott haltak meg és épp ezért vannak mindig azon a területen.
Olyan sok ott az élő halott, mint a hangyák a bolyban megszámlálhatatlanok ezért Lendoriar, Artanar és Gothar egy megbeszélést beszéltek meg egymás között, ami a mai napon fog történni Kaldaharban a városházán.

Lendoriar: Üdvözöllek Gothar örülök, hogy el tudtál jönni eme fontos megbeszélésre.
Gothar: Ez természetes, amit írtál azokról a szörnyetegekről az Eldiri bányavölgyben engem is meglepett és megijesztett.
- Pontosan milyenek ezek a szörnyetegek?
Lendoriar: Artanar elmeséli neked ő volt el a felderítőivel Eldiri ben.
Artanar: Igen és szörnyű volt a látvány, ami ott fogadott azok a halottak olyanok voltak, mint ti emberek, de voltak köztük törpe ember kinézetű halottak is.
Gothar: Azt mondtad ember és törpe emberek?
Artanar: Igen miért?
Gothar: úr isten hát mégis igaz… mégis igaz a legenda..
Lendoriar: Mi Gothar miről beszélsz?
Gothar: Legjobb lesz, ha elmesélem, de nem lesz szép, amit hallani fogtok.
Lendoriar: Hallgatlak.
Gothar: Sok ével ezelőtt létezett egy királyság az Eldiri területeken, aminek a neve Gandari birodalom volt.
- Ebben a birodalomban éltek szövetségben az emberek és a törpék, akik egymást segítették mindenben.
- A törpék jó bányászok és mesteremberek voltak az emberek pedig jó harcosok és jó munkaerőként voltak jelentősek.
- Szépen gyarapodott a királyság, de egyik nap mindennek vége lett.
- A béke meg szűnt és háború köszöntött be Gandari és a Halálos Tündék között.
- A halálos tündék sok próbálkozás után se tudták át törni a Ganderi erőket ezért egy gonosz nekromanta akinek a nevét sajnos nem ismerjük gonosz átkot szórt a Ganderiek nagy részére hírtelen mind meghalt és utána feléledt egy esztelen húsra szomjazó élőhalott ként…
- A Halálos Tündék ezzel azt hitték most már övék a terület, de tévedtek az élőhalottak megtámadták őket és kénytelenek voltak felhagyni a területtel és visszatérni a sötét istentelen területeikre.
- Pár Gandari ember elmenekült az átok elől és a mi vallásunk úgy tartja hogy ők alapítatták meg a mi Emberi királyságunkat Feldorast és úgy tűnik ez most igazzá vált…
Lendoriar: ez szörnyű Gothar sajnálom azokat a lényeket és megvetem ezeket a Halálos Tündéket…
Gothar: Lendoriar miért kell neked annyira ez az átkozott terület?
Lendoriar: Azért mert ott található az egyetlen nyersanyag, amivel ellent tudunk állni a tigris testűek és a halálos tündék támadásának biztosan Ganderi is annak köszönhette, hogy nem tudták őket csak úgy megsemmisíteni.
Gothar: értem hát Lendoriar ez nehéz csatának fog ígérkezni, de megígértem, hogy segítek nektek úgy, hogy ránk számíthatsz.
Lendoriar: Rendben akkor rendeld a csapataidat Archalist nyugati felére.
Gothar: Rendben máris intézkedek.
Lendoriar: Artanar te és a mágusaid dél nyugatról gyertek, van 1 tervem, amit majd elárulok a csata előtt.
Artanar: Rendben
Lendoriar: remélem a mágusaid jól jártasak az illúzió és a tűzfal varázslatokban.
Artanar: Igen Lendoriar sokat gyakoroltattam velük a te parancsodra.
Lendoriar: Akkor rendben.

Artanar elrendelte a mágusait a dél nyugati területekre lesben állva, hogy mikor kapják meg azt a bizonyos parancsot, amit tenniük kell.
Lendoriar és Gothar a nyugati területekre menetelt a hadseregeikkel és Artanart is ide rendelte a megbeszélésre.
Eközben nem csak ők voltak azok, akik várakoztak, hanem a Halálos Tündék is megfigyelték őket, ami azt sejteti, hogy hátba akarják őket majd támadni…
Lendoriar meséli a tervet, ami így szól.

Lendoriar: Nos, a terv egyértelműnek és pontosnak kell lennie.
- A terv az, hogy Artanar a mágusaival illúzió embereket kreál az élőhalottaknak, akik őket követve nem fogják látni, amikor mi támadunk. - - Amikor elkezdik követni őket akkor az íjászok, akik lesben álnak most is jelet kapnak a támadásra mivel az, élőhalottak buták nagyon lassan fog feltűnni nekik, hogy megtámadták őket.
- Mikor feltűnik nekik, hogy valami nincs rendben akkor Artanar és mágusai kisebb csoportos tűzfalakat vonnak az élőhalottak köré így is lecsökkentve létszámukat utána én és Gothar csapatai nekilendülnek a támadásnak és lekaszaboljuk, a szétválasztott halottak maradékát. - Utána az íjászok ismét lőnek, de a tűzfalon túli ellenséget miután lejárt a tűzfal akkor a lovasság a megdöbbent és megzavarodott halottakra veti, magát utána pedig a gyalogsággal lekaszaboljuk őket.
- Nos, mindenkinek világos?
Artanar: Igen felség
Gothar: Igen Lendoriar értem.
Lendoriar: Akkor álljatok a helyetekre, és amikor megadom a jelet Artanarnak akkor kezdődik minden.

Lendoriar várt és megadta a jelet Artanarnak ekkor Artanar és a mágusok illúzió varázslatot hajtottak végre utána, ahogy Lendoriar akarta az élőhalottak az illúziók után indultak ekkor az íj jászok és kadariai lövészek jelet kaptak és lőtték a halottakat.
Ezután Artanar Mágusai tűzfalat formáltak a halottakra, de ekkor történt valami Artanarnak látomása lett meglátta, hogy a Halálos Tündék támadni fognak.
Ezért Mágusaival el teleportált Lendoriarék hoz, de mivel elmentek a tűzfal is megszakadt…

Lendoriar: Artanar! Mit keresel itt?
Artanar: Felség látomásom volt a Halálos Tündék támadni fognak még pedig most ott nézd már jönnek!
Gothar: Lendoriar te törődj, a halottakkal mi megtámadjuk ezeket a kutyákat!
Lendoriar: Rendben.

Lendoriar és csapatai neki rohantak a halottaknak nem volt könnyű dolguk, mert sokan voltak, de ekkor Artanar és mágusai jég varázslatot mondtak a halottak lábai alá, akik elcsúszva tehetetlenek voltak így előnyre tettek szert Lendoriar katonái.

Lendoriar: Artanar! Zseniális vagy!
Artanar: Köszönöm Lendoriar!

Eközben Gothar és csapatai harcolnak a Halálos Tündékkel, akik sajnos elégé előnyben vannak de Gothar mindent megtesz, hogy legyőzzék őket.
Ekkor Artanar el teleportálja mágusait mivel Lendoriar és katonái nyerésre álnak és Gothar csapataihoz érkeznek.
Artanar mágusaival Tűz esőt idéznek a Halálos tündékre, akik ennek láttára visszavonulnak de Artanar nem hagyja ennyiben.
Egy Hatalmas Jég falat idéz a menekülők elé, akik így kénytelenek tovább harcolni az életükért.
Végül sok-sok harc és küzdelem után a Halálos Tündéket és az élőhalottakat is legyőzik a Halálos Tündék közül foglyokat akart ejteni Artanar de sajnos, akik túlélték azok öngyilkosok lettek.
Ekkor Artanar visszatért királyához, Lendoriar mesélt neki egy érdekes világító rúnáról, amit egy templomban egy állványon talált, de még nem nyúlt hozzá senki.
Lendoriar és Artanar besétált a romos templomba ekkor Lendoriar le akarja venni a Rúnát de Artanar így szól.

Artanar: Ne királyom! Ne érj hozzá!
Lendoriar: Miért ne?
Artanar: Sötét erőket érzek áramlani ebből a rúnából ha, hozzáérsz, átkozott leszel…
Lendoriar: Értem akkor mit javasolsz?
Artanar: Engedd, hogy megsemmisítsem valahogy úgy sejtem nem a véletlen, hogy ennyire sötét ez a terület.
Lendoriar: Rendben Artanar megbízok, benned legyen!
Artanar: Rendben akkor elkezdem az igézést.

Artanar elkezdte az átok megtörését a rúna megsemmisítését nem volt könnyű dolga nagyon erős mágus készíthette ezt a rúnát, de pár óra elteltével végül sikerült megtörnie az átkot és megsemmisítenie a rúnát
A megsemmisítés után újra kisütött a nap a köd is elszállt és visszatért az élet erre a területre.

Lendoriar: Gratulálok barátom sikerült!
Gothar: Gratulálok!
Artanar Köszönöm kir… árghh
Lendoriar: Mi a baj Artanar? Szólalj meg!

Artanar letérdelésre kényszerült és látomása lett.
A látomásban ez a templom szerepelt és látott embereket és törpéket ebben a templomban.
és egy igen jelentős személyt is akit ő a királynak vélt.
Épp beszélgetett a király egy mágussal.

Ismeretlen Mágus: Királyom nyugodj meg ez a rúna megoldja a problémánkat és megsemmisíti a Halálos Tündék támadását.
Ismeretlen Király: Queltal még hogy ne aggódjak? Ezek a szentségtelenek behatoltak a területeinkre és mindenkit megöltek, akiket csak látnak!

Artanar ekkor elgondolkozott

Artanar: Szóval Queltal a neve és az a rúna, jaj, ne.
Queltal: Bíz meg bennem királyom mikor hagytalak cserben?
Ismeretlen király: Sohasem még Queltal jó barátom vagy bocsáss, meg a felindulásom tedd a dolgod.
Queltal: Ahogy parancsolod királyom.

Ekkor Queltal feltette a Rúnát a szent emelvényre és hírtelen besötétedett minden.
A király látta átváltozni az embereit azokká a szörnyetegekké és ekkor így szolt.

Ismeretlen király: Queltal elárultál! Pedig megbíztam benned… Arghh!
Queltal: Sajnálom királyom, de valaki olyan ajánlatott tett, amit nem utasíthattam vissza.

A király is átváltozott ezekké a förmedvényekké ekkor már körülbelül mindenki, aki a közelben volt.

Queltal: Ennek nagyon fog örülni Irsion királynő ezért biztosan nagy jutalmat kapok tőle… Hahahahaha!

Queltal eltávozott a templomból és Artanarnak is befejeződött a látomása.

Lendoriar: Artanar! Jól vagy?
Artanar: Most már igen felség látomásom volt tudom mi történt ezzel a bukott birodalommal..,
Lendoriar: valóban? Meséld el!
Artanar: Belső árulás történt a királyukat elárulta a király leg megbízhatóbb mágusa…
- Aki azt mondta a királynak, ha felteszik a rúnát az oltárra, akkor a Halálos Tündéket legyőzik.
- De ekkor átváltozót a lakosság élőhalottá a királlyal együtt, aki csalódott nagyon, hogy akiben-legjobban megbízott az árulta el…
- Ennek a mágusnak Queltal volt a neve és Irsionnak dolgozott.
Gothar: Queltal?
Artanar: Igen miért?
Gothar: Azt rebesgetik, hogy ő neki is köze van a tigris testűekhez, hogy ő hozta át őket erre a világra, hogy szolgálják.
- Nem gondoltam volna, hogy pont ő az, aki elárulta az embereket és a törpéket…
Lendoriar: és megint Irsion ez a nő nagyon idegesít már…
- Na de most fontosabb dolgunk van felépíteni ide egy kisebb bányavárost azonnal, visszatérek és kiküldöm a szakembereket.
Gothar: Én is megyek, barátaim isten áldjon benneteket!
Artanar: Viszlát Gothar!
Lendoriar: Viszlát és köszönöm.

Lendoriar és Artanar visszatért a fővárosba és Lendoriar kiküldte embereit erre a területre, hogy felépítsék a bányavárost.
Fél év alatt sikerült felépíteniük a munkásoknak ezt a várost, amit Lendoriar a terület tiszteletére Eldirinek nevezett el.
Ezután már elkezdték bányászni az értékes nyersanyagot, ami segítségével, sokkal nagyobb védelmet tudtak kialakítani a birodalom minden szegletébe.
Ezt követően Lendoriar bejelentette, hogy végeztek a hódításokkal megvan a birodalom amire Lendoriar vágyott és azon a napon fel is térképezték az ismert területeket.
Jelenleg ismert feltérképezett területek:



Uploaded with ImageShack.us

Ötödik fejezet vége.

Utoljára módosítva: rexxar által : 2011-11-06 16:25
rexxar nem elérhet?  
The Following User Says Thank You to rexxar For This Useful Post:
Régi 2011-11-06, 15:00   #6
Reginald
Junior Member
 
Csatlakozott: 11-11-05
Összes hozzászólás: 3
Thumbs up

Jó, méretes fejezeteket írtál. Bár a prezentálás nem a legjobb, az én véleményem szerint. A leíró részek / párbeszéd teljesen egybefolyik, nem különíti el őket semmi. Viszont erről ennyit.

Az ötlet nagyon tetszik és egyedi. Fantasy / Fantázia a javából
Reginald nem elérhet?  
Régi 2011-11-06, 15:06   #7
rexxar
Junior Member
 
Csatlakozott: 11-10-23
Összes hozzászólás: 17
Alapbeállítás

tudom azokat megprobálom idővel javítani köszi valamennyit javítottam és elválasztottam a beszédet a meséléstöl.

Utoljára módosítva: rexxar által : 2011-11-06 16:25
rexxar nem elérhet?  
Régi 2011-11-06, 21:59   #8
rexxar
Junior Member
 
Csatlakozott: 11-10-23
Összes hozzászólás: 17
Alapbeállítás

Hatodik fejezet: A látomás
A szörnyű csata óta a Kadariaiak és Feldorasiak hatalmas védelmet tettek ki határaikra mivel nem lehetett tudni, hogy a Halálos Tündék vagy a Patkány képűek mikor támadnak újra.
Minden területre hála az új ásványi anyagnak a Saldulanak Erős védő falat tudtak létesíteni a határokban köztük az emberi határoknál is.
Lendoriar ép Gotharal folytat beszélgetést a határok védelméről eközben Artanar a Csoda templomában imádkozik és ezeket az imákat mormogja.

Artanar: Hatalmas Csoda védj meg minket védj meg eme szentségtelen lényektől a sok borzalomtól, amit okoznak.
- Kérlek, csoda segíts, hogy győzhessünk, hogy megvédjük határainkat.
- Remélem, segítesz nekünk rem… Arghh…

Ekkor Artanarnak látomása lett egy szigetről túl a Kadariai óceánon ezen a szigeten elég furcsa, de mégis ismerős lények éltek.
Ezek a lények olyanok voltak, mint a Halálos Tündék, de gyönyörűbbek és környezet védőbbek.
Artanar nem érzett gonoszságot belőlük úgy hogy feltehetőleg barátságos jó szívű nép lehet.
Most egy érdekes város fele irányítsa a látomás gyönyörű, fák találhatók szinte az egész város maga a környezet érdekes lényekkel és növényekkel.
Utána szól egy ismeretlen, de nem ellenséges hang.
Ismeretlen hang: Artanar! Légy üdvözölve!
Artanar: Ki kivagy te?
Ismeretlen hang: Az én nevem Kelwynar azért kerestelek, hogy találkozzak veled.
Artanar: Miért akarsz találkozni velem?
Kelwynar: Veled és a két másikkal, ha jól tudom Lendoriar és Gothar a nevük.
Artanar: Igen Lendoriar a királyom Gothar meg a szövetséges emberek vezetője.
Kelwynar: értem gyertek el Exyndorba ami a nyugati óceánon túl van egy sziget csoport a mi élőhelyünk.
Artanar: Miért kellene oda mennünk?
Kelwynar: Fontos dolgokat kell megbeszélnem veletek a Halálos Tünde veszedelemről ami, lesújt rátok.
Artanar: Veszedelem miféle veszedelem?
Kelwynar: Sajnálom, de ezt, csak ha eljöttök, akkor tudom elmondani, gyertek, gyertek.

Artanar látomása véget ért és azonnal Lendoriar és Gothar hoz sietett.

Artanar: Lendoriar Gothar!
Lendoriar: Mi a baj Artanar? Olyan sápadt képet vágsz!
Artanar: Látomásom volt.
- Egy szigetről, ami a Kadariai Óceánon túl van megmutatta a látomás a szigetet ahol Tündék élnek, de ezek a Tündék jók nem olyanok mint a Halálosok tisztelik a természetet és szinte benne élnek.
- Amíg láttam a csodásabbnál csodásabb dolgokat egy hang szólított meg.
- Egy Kelwynar nevű Tünde aki Exyndorban él és kérte, hogy én Lendoriar és Gothar jöjjünk el hozzá, mert egy nagyon fontos dologról szeretne beszélni velünk.
- A Halálos Tündék veszedelméről akar velünk beszélni.
Gothar: Szóval mégis léteznek azok a Tündék, akik a jó oldalon álnak.
Lendoriar: Ha mez a Kelwynar szeretne, velünk beszélni akkor elmegyünk hozzá már ha Gothar is beleegyezik.
Gothar: Persze én is kíváncsi vagyok, mit akar tőlünk ez a Tünde.
Lendoriar: Remek akkor felkészítek egy hajó flottát az indulásra.

Lendoriar kirendelte a legképzettebb hajós flottáját és a legjobb hajóit az indulásra.
Artanar, Gothar és Lendoriar felszálltak a hajóra, ami rögvest indult nyugat felé ezen a hatalmas óceánon.
Az elindulásuk után pár óra múlva egy hajót pillantanak meg a horizonton.
De ennek a hajónak a legénysége nem Tündékből áll, hanem valami furcsa ördögi lények irányítsák.
Közeledtek feléjük és hírtelen egy ágyúgolyó repült el a hajó mellett ez azt jelenti, hogy nem teázni jöttek…
Lendoriar parancsot ad az ágyuk előkészítésére és tüzelésre.
Nagy hajó csata volt a két fél közeledett egymáshoz az ördögi lények hajója és a Kadariai flotta hajója összeért ekkor az ördögi lények ált ugráltak a hajóra és Artanar, Gothar és Lendoriar előrántotta fegyverét és harcba bocsátkozott.

Lendoriar: Tartsatok, ki legyőzzük ezeket a sátáni teremtményeket!
Artanar: Igen felség!
Gothar: Támadjátok a Férgeket!

A csata kimenetele szoros volt, de hála Artanar mágiájának Lendoriar bölcs észjárásának és csodás buzogány használatának és persze Gothar Fejszéjének legyőzték az ördögi lényeket.
De a csata közbe mind két hajó megfeneklett és süllyedni kezdett.

Lendoriar: jaj, ne süllyedünk, most mit tegyünk?
Artanar: Rajtunk már csak a csoda segíthet…

Ekkor hírtelen a semmiből felbukkant egy másik hajó ezt a hajót már Tündék kormányozták.
A Tündék felsegítették a hajóra a túlélőket és Üdvözölték őket.

Ismeretlen Tünde: Üdvözöllek benneteket már apám várt titeket a nevem Kequal.
Lendoriar: Üdv Kequal az apád lenne Kelwynar?
Kequal: Igen te meg biztosan Lendoriar király vagy?
Lendoriar: Igen.
Artanar Üdv néked.
Gothar: Üdv
Kequal: helló nektek is Artanar és Gothar.
- Most pedig elindulunk Exyndorba és bemutatlak benneteket az apámnak.

A hajó egy óra elteltével beért Exyndor kikötőjébe, amit láttak csupa csodálat volt gyönyörű növények élő fák csodálatos Egy szarvú lovak és egyéb csodálatos dolgot.
Kiszálltak a hajóból és Kequal elvezette őket az apjához.
De mielőtt odaérnénk Kequalról írok pár tudni valót.
Kequal magas szőke Tünde íjász a haja hosszú és fényes karizmatikus ember.
Kequal elvezette Lendoriarékat Kelwynarhoz.
Kinyílt a trónterem ajtaja és Kelwynar lépett ki belőle.

Kelwynar egy öreges ősz szakállú tünde mágus amit Artanar máris megérzett, amikor megjelent elötte.

Kelwynar: Legyetek üdvözölve! Már vártalak benneteket.
Lendoriar: Helló Kelwynar jöttünk máris a hívásodra, mert elégé fontosnak tűnt.
Kelwynar: Igen és most el is mesélem, ahogy Artanarnak is ígértem miről is van szó.
- Addig is üljetek le.
- Nos, egy tünde harcosom beépült a halálos Tündék közé hogy kiderítse mik a szándékaik.
- Ez meg is történt és kiderítette, hogy benneteket akar elpusztítani, kell neki egy bizonyos Undárus nevű tárgy.
Lendoriar: Undárus?
Kelwynar: Igen.
Lendoriar: Apám hagyta rám halála előtt, hogy életem árán is őrizzem meg a Gendáriánok elől és másoktól is, akik gonoszságra használnák…
Kelwynar: Értem itt van nálad ez a tárgy?
Lendoriar: Igen mindig itt őrzöm nálam.
Kelwynar: Megnézhetem?
Lendoriar: Igen mivel nem érzem jelét annak, hogy bármi gonosz szándékod is lenne.

Lendoriar át adta a tárgyat.

Kelwynar: Érdekes felettébb érdekes. Ezek a rúnák olyanok, mint Jadésá írása a bukott istené
Lendoriar: Hát ti is ismeritek?
Kelwynar: Igen Jadésá egy gonosz isten volt, aki úgy tett mintha segítene, de utána egy gonosz hatalomnak, akik őt tisztelték segített titokban…
Lendoriar: Szóval ezért nem semmisítette meg a fegyvert a Gendáriánoknak küldte el.
Kelwynar: Milyen fegyvert? És kik azok a Gendáriánok?
Lendoriar: A fegyver neve Standarim és olyan ereje van, ami egy egész bolygó elpusztítására képes…
A mi bolygónkat is ezek a Gendáriánok pusztították el a Standarim segítségével.
Kelwynar: Ó ez borzasztó sajnálom! Szóval Jadésá bukása előtt még rábízta ezekre a szörnyetegekre ezt az isteni fegyvert?
Lendoriar: Igen sajnos…
Kelwynar: Ez a tárgy is isteni, amit hordozol és csak Jadésá tudhassa mire is való.
- Ha meg akarod tudni a titkát, meg kell idézned Jadésá szellemét, de ezt még hagyd egy darabig ennél fontosabb bajok is vannak.
- Sajnos a halálos tündék rájöttek, hogy egy kémet küldtünk ki a területükre és most ránk küldték azokat a démoni szörnyeket, amik benneteket is megtámadtak.
- Feltételezéseink szerint valami istentelen átjárón keresztül hozzák át ezeket a szörnyeket és ezekkel akarnak benneteket is majd elpusztítani.
Lendoriar: Mit tehetnénk?
Kelwynar: Meg kell találni azt a portált és megsemmisíteni mielőtt túl késő lenne…
Lendoriar: Értem és hol lehet az átjáró?
Kelwynar: Valószínűleg a Halálos Tündék területén valahol a kémem jelentette, hogy a keleti területükről jött a legtöbb démon.
Lendoriar: Akkor, ha visszatértünk majd a kontinensünkre, akkor utána nézünk.
Kelwynar: Rendben, de most pihenjetek le barátaim mindegyikőtöknek hosszú és fárasztó napja volt.
- A testőreim megmutassák a szobátokat.
Lendoriar: Rendben köszönjük jó éjszakát Kelwynar.
Gothar: Igen jó éjt.
Artanar ugyanúgy Jó éjt
Kelwynar: Nektek is szép álmokat aludjatok jól.

Lendoriar , Gothar és Artanart elvezették a szobájukba utána nyugovóra tértek, hogy kipihenhessék ezt a fárasztó nehéz napot.

A feljegyzett új térkép:



Uploaded with ImageShack.us

Hatodik Fejezet vége.
rexxar nem elérhet?  
Régi 2011-11-07, 18:40   #9
rexxar
Junior Member
 
Csatlakozott: 11-10-23
Összes hozzászólás: 17
Alapbeállítás

Hetedik Fejezet: A Démon Kapu


Új napra virradt Lendoriar, Gothar és Artanar felébredtek felöltöztek és már

Kelwynar várta őket.

Kelwynar: Üdvözöllek, ismét benneteket remélem jól aludtatok.
Lendoriar: Igen köszönjük.
Kelwynar: Akkor jó tegnap elfelejtettem megemlíteni, hogy feltérképeztük a Halálos

Tündék területeit, és a megszállt Turdiai birodalom területeit is ahol feltehetőleg

Kan falu közelében található a Démon Kapu.
Lendoriar: Turdiaiak? Azok kik vagy mik?
Kelwynar: Szóval még nem találkoztatok velük, sebaj, elmesélem kik ők.
- A Turdiaiak lakói Gnollok remélhetőleg azokról a lényekről már halottatok, de ha

nem akkor elmagyarázom, hogy néznek ki.
- A Gnollok hiéna fejű és ember hiéna keverék testű élő lények akik Underxandia ami

a Halálos Tündék birodalmának a neve keletre találhatóak.
- A Gnollok békés élőlények saját maguknak megtermelik a betevőt és egész modern

sámánista társadalmuk van.
- Sokáig békében élhettek ameddig a Halálos Tündék meg nem támadták és el nem

foglalták Turdiaiát azután rabszolga sorba taszították a Gnollokat hogy nekik

termeljék mostantól az élelmet és egyéb dolgokat.
- De maradtak Gnollok még akik fel akarják szabadítani hazájukat, ezt a térképet is,

amit most át nyújtok, nektek köszönhetjük, hogy ismerjük azokat a területeket és

tudhassuk, hol van a Démon Kapu.
- Ők fognak benneteket át segíteni és átjutni a Démon Kapuhoz.
Lendoriar: Értem és hol kell találkoznunk ezekkel a Gnollokal?
Kelwynar: A Gande hegység és Kamopfh hegy közötti szorosnál fognak várni benneteket.
Lendoriar: Rendben, ha nem haragszol, akkor máris visszatérnénk Kadariába.
Kelwynar: Rendben, ha nem gond a fiamat is elküldöm veletek jó harcos és őt ismerik

a Gnollok ő majd mutassa az utat.
Lendoriar: Rendben.
Kequal: Kövessetek, visszavezetlek, benneteket a hajókhoz nem kell aggódnotok nagy

védelemmel, indulunk el a démonok nem fognak ismét zaklatni titeket.

Lendoriar és a többiek elindultak a Tündék vezetésével vissza Kadariába pár óra

múlva oda is értek a kontinensre és ki is kötöttek.

Lendoriar: Végre itthon remélem a vezetőségnek nem okozott gondot semmi amig

távolvoltunk.
Gothar: Lendoriar én vissza térek az embereimhez várlak benneteket a fővárosba ha jó

úgy hogy onnan indulunk az utunkra.
Lendoriar: Rendben Gothar addig is viszlát!
Gothar: Viszlát, nektek is!

Artanar és Lendoriar előkészített egy elit osztagot és elindultak Ferdoras felé.
Pár óra alatt oda is értek és Gothar köszöntötte is őket.

Gothar: Üdv ismét barátaim előkészítettem a csapataimat az útra, ha akarjátok, máris

indulhatunk.
Lendoriar: Rendben induljunk Kequal vezess minket.
Kequal: Rendben kövessetek.

Lendoriar és a többiek követték Kequalt.
Pár óra alatt elérték a szorost és Kequal így szolt.

Kequal: Várjatok, meg itt beszélek a Gnollokal ha veletek mennék, még azt hinnék

támadni, akartok.
Lendoriar: Rendben menny.

Kequal elindult, aki találkozott is a Gnollok vezetőjével Aurosal.
Auros: Helló Kequal mi híreket hoztál nekünk? Itt vannak azok, akiket mondtatok

nekünk?
Kequal: Igen ott távolabb vannak azért, hogy ne higgyétek azt, hogy ők az ellenség.
Auros: Hm, látom emberek és azok a lények kik? Sose láttam még ilyen lényeket.
Kequal: Ők a Kadariaiak nem rég érkeztek erre a bolygóra azért nem ismered őket

Lendoriar a vezetőjük és királya a Kadariai Birodalomnak.
- Az emberekkel szövetségben harcolnak a Halálos Tündék és a patkányképűek ellen.
Auros: Értem ennek örülök, hívd ide őket.
Kequal: Rendben máris hívom őket.

Kequal jelzett a Kürtjével Lendoriarnak és a többieknek hogy jöhetnek és már jöttek

is.

Auros: Legyetek üdvözölve emberek és kadarok a nevem Auros én vagyok a lázadó

Gnollok vezetője.
Lendoriar: Üdv neked Auros az én nevem Lendoriar én vagyok a Kadariaiak vezetője.
Artanar: Üdv Auros az én nevem Artanar én vagyok Lendoriar király Főtanácsosa

vagyok.
Gothar: Helló Auros az én nevem Gothar és én vagyok az Emberek és egyben Feldoras

vezetője.
Auros: Köszönöm, hogy eljöttetek a segítségkérésemre szegény népemet rabszolgaként

kezelik ezek a szörnyetegek és ezek a démonok, amiket át hoznak, azon a portálon még

rátesz… és még az a nekromanta…
Artanar: Milyen nekromanta talán Queltal?
Auros: Igen honnan ismered?
Artanar: Láttam egy látomásban, hogy árulta el az embereket és törpéket Irsion

parancsára.
Auros: Értem.
- Nos, elvezetlek benneteket a Démon Kapuhoz, de legyetek óvatosak bármikor

megtámadhatnak minket vagy démonok, vagy Halálos Tündék.
- Gyertek!

Lendoriár és a többiek követték Aurost útjuk során néhány démonba beleütköztek, de

mindet megsemmisítették a táj egyre sötétebb és félelmetesebb kezdett lenni amint

mimnél közelebb értek a Démon Kapu területéhez.
A Zen folyón átkelve megpillantottak egy vörösen égő izzó területet és egy hatalmas,

kaput amin a démonok sétáltak át.
Sok-sok démon volt ezen a területen ezért Lendoriar taktikához folyamodott.
Volt egy magaslat a közelben ami kitűnő támadási terület lehet.
Lendoriar elkezdi mesélni a tervet.

Lendoriar: A taktika a következő hála ennek a magaslatnak meglepetés szerűen tudjuk

megtámadni a démon kaput a mágusok Artanar vezetésével Illúzió varázslatot mondanak

a démonok szeme elé, hogy őket támadják meg.
- Ezt kihasználva Kequal az íjászokkal és lövészekkel elkezdik támadni a démonokat,

akik mit sem sejtve beveszik az illúziót és így könnyen leszedhető lesz sok-sok

démon.
- Ez után lejövünk a magaslatról és utat nyitunk Artanarnak és mágusainak, hogy

bezárhassák ezt az átkozott kaput.
- De amíg bezárják aközben is át jöhetnek ezért Gothar te menny majd 20 katonával a

démon kapuhoz és védd meg Artanarékat.
Gothar: Rendben Lendoriar.
Lendoriar: Miután bezártuk a portált felszabadítsuk Kan városát.
- Mindenki érti a tervet?
Mindenki: Igen!
Lendoriar: Akkor akcióra fel.

Artanar Lendoriar parancsára illúzió varázslatot idézett mágusaival a démonok szeme

elé.
Ezután ahogy a király gondolta az Illúziók után kezdtek futni a démonok ekkor Kequal

és a lövészek megtámadták a démonokat, akik összezavarodva visszafordultak.
Ekkor Artanar és mágusai lementek a démon portálhoz Gothar védelmével közben

támadták Lendoriar és a többiek a démonokat.
Artanar odaért a portálhoz mágusai körbe állták és Artanar állt a kapu elé.

Artanar: Nos, mágusaim tudjátok, mit kell tenni! Arkandere Valdavó!
Mágusok: Arkandere Valdavó!

Egy hatalmas Sárga fénynyaláb keletkezet minden mágus botjából, pálcájából és ezeket

a szavakat dúdolták egymás után Ardene Antavin Demonus Starvanin.
Gothar és katonái védték Artanart és a többi mágust harcoltak a különféle

démonokkal, amik átjöttek a portálon, nem tudják, meddig bírhatják, de kitartanak az

utolsó percig is.
Félóra múlva a kapu elkezd eltűnni és visszajönni ez már azt jelenti, lassan

bezáródik a kapu.
Rá háromnegyed órára egy hatalmas fénynyaláb ment végig a tájon és a kapu bezárult a

maradék démon elmenekült és ez azt jelentette, hogy Lendoriarék nyerték a csatát.

Lendoriar: Győzelem! végre végük!
Artanar: Igen megnyertük!
Gothar: Gratulálok barátaim!
Lendoriar: Auros hol van?
Auros: Itt vagyok, bocsássatok meg el távúnkat, de amikor megtámadtátok a démonokat

akkor Kanbol is kivonult a legtöbb és ezt kihasználva felszabadítottuk

testvéreinket.
Lendoriar: Remek semmi gond vége a démonok özönlésének.
Auros: Igen köszönöm nektek és had ajánljam fel szövetségünket, hogy segíthessünk a

további harcokban, mert még sok démon és Halálos Tünde van a területünkön sajnos…
Lendoriar: Rendben én beleegyezek.
Gothar: Én is.
Auros: Akkor ismételten köszönöm most térjünk vissza Kanba szerintem lepihenni és

holnap folytassuk utunkat.
Lendoriar: Rendben mennyünk!
Gothar: Mennyünk!

Lendoriar és a többiek Kanba vonultak, mindenkinek kerestek egy helyet ahol aludhat

és kipihenheti magát és Lendoriár barátaival nyugovóra tért mert ez a nap nagy

dicsőség volt és egyben a Gnolloknak egy új remény a felszabadításhoz.

A Tündék térképe:



Uploaded with ImageShack.us

Hetedik fejezet vége.
rexxar nem elérhet?  
Régi 2011-11-14, 20:09   #10
rexxar
Junior Member
 
Csatlakozott: 11-10-23
Összes hozzászólás: 17
Alapbeállítás

Nos megírtam a nyolcadik fejezetet remélem kielégítő lett

Nyolcadik fejezet: A felszabadulás hajnala

Ismét egy csodásnak sajnos nem csodás, de üde reggelre virradt.
Lendoriar és társai is felébredtek, gyorsan felöltöztek és összehívták a hadsereget, mert tudták, hogy a mai nap lesz talán a gnollok felszabadulásának napra és tudták, hogy a Halálos Tündék nem hagyják ennyiben a Démon Kapu elvesztését és bezárását.
Lendoriar tudta, hogy még sok démon lehet a Turdiaiak országában ezért hadjáratot kezdeményezett a megszállt főváros Zeddiral ellen.
A hadjárat fontossága nagyon nagy, mert ha elfoglalják Zeddiralt akkor nem tudnak utánpótlást küldeni a Halálos Tündéknek.
Ha a főváros újra a Gnolloké lesz, akkor már a többi terület visszaszerzése nem lesz túl nehéz.
Lendoriar hívatta Aurost hogy beszámoljon neki a fővárosukban lehetséges szövetségesekről és segítőkről.
Lendoriar: Üdv Auros köszönöm, hogy ilyen gyorsan ide értél.
Auros: Ez természetes Lendoriar király,
- A fővárusunkról mesélnék pár fontos és hasznos információt, ami segíthet a csatában.
Lendoriar: Rendben hallgatlak.
Auros: A felderítőink és beépített kémeink szerint a fővárost Halálos Tündék, Tigristestűek védik, akiket egy bizonyos nekromanta Queltal vezet.
Lendoriar: Queltal? Szóval itt van?
Auros: Igen ez a gonosz sötét mágus a mi területünket is olyanná akarja változtatni, mint a régi országát…
Lendoriar: Értem akkor jobb lesz, ha minél előbb kiontsuk a vérét.
- Fő parancsnok!
Fő parancsnok: Igen királyom?
Lendoriar: Rendeld a csapatokat a Zendiraltól dél keletre eső területekre!
Fő Parancsnok: Igenis!

A Fő parancsnok a csapatokat elrendelte oda ahova Lendoriar király óhajtotta.
Lendoriar és a többiek is Dél keletre vonultak.
A táj sötét és szomorúságot fejez, ki ez a Halálos Tündék átka ahol ők vannak, oda eljut a szomorúság és sötétség.
Lendoriar felderítői látták, ahogy a gnollokat bánya meg egyéb munkákra fogják szegények szenvedése még Lendoriart is szíven üti.
Lassan esteledik, és nem sokára elkezdődik a támadás.

Lendoriar: Nos, emberek lassan kezdhetjük, a támadást este nem látnak olyan jól a Halálos Tündék ezért először egy speciális osztag megöli a kapu őreit és kinyitja a kaput.
- Már el is küldtem őket a bevetésre remélem minden rendben fog menni.

A speciális osztag felmászott a falakon kötél segítségével és halkan osonva hátulról megölték a Halálos Tünde őröket és leadták a jelzést Lendoriar királyak hogy felhuzzák a kaput.
Amit Lendoriar máris észrevett és támadásba indította a katonáit ugyanúgy Gothar és Auros is a sajátjait.
Amikor meglátták a Halálos Tündék a felnyitott kapun berohanni az ellenséget akkor nagyon megdöbbentek és támadásba indultak, voltak ott tigris testűek is.
Amíg a csata zajlott Auros és gnolljai a bajtársai kiszabadítására indultak.
A csata heves volt mindenki mindent bele adott sokáig folyt a harc közben Lendoriar Queltal keresésére indult.
Belépett a nagy mágus toronyban ahol megtalálta őt…

Queltal: Hmm, a nagy király megérkezett? Eljöttél meghalni?
Lendoriar: Eljöttem, hogy elpusztítsalak Queltal hogy elpusztítsam azt, aki ezt a sok szörnyűséget okozta és azt, aki elárulta a saját királyát, aki megbízott benne…
Queltal: Jaj szegény királyom, aj de sajnálom az a vén bolond még az ellenségében is megbízna sokáig játszottam a kis mágusát, de amikor eljött az idő sajnálatos módon pusztulnia kellett.
Lendoriar: Queltal mond el mit ajánlott neked Írsion? Hogy ilyen egy undorító mágus lettél? Talán aranyat?
Queltal: Aranyat? Ha akarok, varázslattal elérhetem… Hatalmat kaptam hatalmat, hogy uralkodjak ezeken a semmire kellő gnollokon hatalmat, hogy uralkodjak…
Lendoriar: Gondolhattam volna, na, fejezzük, be a beszédet harcoljunk!
Queltal: Szíves örömest elveszem az életed! Ha, Ha, Ha, Ha, Ha!

Lendoriar elővette kardját és nekiiramodott Queltalnak de Queltal is résen volt gonosz nekromancia varázslatokat lőtt Lendoriarra aki pajzsa segítségével próbálta hárítani amikor Lendoriar odaért Queltalnak akkor egy csapást akart rá mérni, de nem sikerült, mert el illant.
Ekkor Queltal élőhalott varázslatot mormolt és legalább 10 zombi bukkant elő a föld alól.
Lendoriarl neki rohant a zombiknak, de már fáradt Queltal csak játszadozott vele.
Nagy nehezen, de legyőzte a halottakat, de utána Queltal egy zölden sugárzó áram varázslatot irányított a koponya botjával Lendoriarra.
Lendoriar nem bírt mozdulni hatalmas kínzó fájdalom volt amit érzett egyszer csak össze csuklott és már alig élt…

Queltal: Nos, ennyi lenne? A nagy király ereje? Mivel írgalmas uralkodó vagyok, azonnal végzek veled és feltámasztalak, hogy engemet szolgáljál az örökké valóságig. Ha, Ha, Ha, Ha, Ha!
Lendoriar: árghh…

Queltal egy utolsó végleges halálos varázslatot mondott Lendoriarra de hírtelen Artanar belépett a toronyba és elhárította a varázslatát.
Artanar Lendoriart gyorsan odébb vitte és elővette a varázs botját.
Queltal: Mi? Hogy mersz engem kihívni? Ó igen a híres Artanar légy üdvözölve.
Artanar: Ezért megfizetsz Queltal megfizetsz a sok megölt lényért a sok megkínzott gnollért és Lendoriar király megkínzásáért!
Queltal: Nagy szavak, ha nem tévedek te vagy Lendoriar Jobb keze, mint én volt királyomé.
- Sok közös van bennünk Artanar mindketten nagy hatalmú mágusok vagyunk.
- Mond csak sose gondoltál rá, hogy uralkodj? Hogy bármit megtehess, amire vágysz?
- Mi ketten sok nagydolgot vihetnénk végre és uralkodhatnánk mindenkin ezen a világon, ha át állsz az én oldalamra, akkor hatalmat adok neked.
- Csak annyit kell tenned, hogy, megölöd Lendoriart.
Artanar: Soha! Nem leszek olyan, mint te! Aki elárulja a barátait!
Queltal: Hát, ha így akarod, akkor halj meg a szeretett királyoddal!

Artanar és Queltal harcolt egymással nagyon nagy küzdelem volt sok-sok varázslattal Artanar tűz labdákat lőtt Queltalra Queltal pedig Villámokat szórt rá.
Mind két mágus keményen harcolt Queltal ép egy hatalmas csapást akart volna levinni Artanarra aki egy kicsit nem figyelt oda, de ekkor Queltalt valaki egy mágikus lövéssel átszúrta.
Queltal összeesett és ránézett elpusztítójára, aki nem volt más, mint Auros

Auros: Vége Queltal! Megfizettél a gnollokkal és más dolgokkal tett szörnyűségekért!
Queltal: Neeee! Nem érhet így véget! Arghhhhhh!

Ekkor Queltal felemelkedett és sok gonosz sötét felhő jött ki a testéből, amíg végleg el nem fogyott az egész teste.

Lendoriar: Artanar köszönöm, hogy megmentettél, ha te nem jössz, már halott lennék…
Artanar: Szívesen királyom! Felesküdtem rád és sose árulnálak el!
Lendoriar: Köszö…… nöm.
Artanar: Fő parancsnok! Hívj egy egészségügyi egységet! A király nincs jól!
Fő Parancsnok: Igenis!
Artanar: Köszönöm Auros megmentettél engem is Lendoriart is nem is tudtam, hogy mágiához is értesz.
Auros: Szívesen sajnálom, de nem mondhattam el.
Artanar: Semmi gond végre vége ennek a szörnyetegnek…
Auros: Igen és végre felszabadulhatott szeretett városunk végre megjött a remény.
Fő parancsnok: Visszatértem uram! Lendoriar királyt elvittük a gyengélkedőre!
Artanar: Rendben Fő parancsnok! Remek!
Fő parancsnok: Lenne még valami.
Artanar: Igen?
Fő parancsnok: Találtunk egy Kadariai hölgyet is a város börtönében nem tudjuk hova valósi, de az biztos, hogy nem velünk utazott el erre a bolygóra.
Artanar: Ez érdekes kérlek, hívasd ide!
Fő Parancsnok: Igenis!

A Fő parancsnok ide hozta a rejtélyes hölgyet.
Artanar: Üdv hölgyem? Várjunk csak te vagy? Isabel?
Isabel: Artanar? de örülök, hogy látlak!
Artanar: Hogy lehetséges ez? Azt hittük meghaltál…
Isabel: Egy felderítő hajóval menekültem el és ezen a bolygón kötöttem ki.
- Amikor leszálltam ezek az ocsmány lények foglyul ejtettek.. és folyton azt kérdezték, hogy kinek kémkedek…. nagyon szörnyű volt.
Artanar: Nyugalom Isabel már biztonságban vagy! Lendoriar király örülni fog neked.
Isabel: Lendoriar? Itt van? Mégis él? Hol van?
Artanar: Ép ápolják a gyengélkedőn nagy csata volt ma.
Isabel: Mi? Azonnal látnom kell! Fontos hogy lássam!
Artanar: Nyugalom Isabel elkísérlek hozzá.

Artanar elkísérte Isabelt Lendoriar szobájához.

Isabel: Szerelmem! Lendoriar! Itt vagyok!
Artanar: üdv Királyom.
Lendoriar: Ismerem ezt a hangot Isabel! Te élsz (köhögés) !
Isabel: Igen Lendoriar! El tudtam menekülni a katasztrófa előtt és itt kötöttem ki.
Lendoriar: De jó! Örülök! Annyit gondoltam rád…
Isabel: Én is állandóan.
- De most pihenj szerelmem, hogy meg gyógyulhass.
Lendoriar: Rendben Isabel kérlek Artanar keress Isabelnek egy nagyon jó és szép szobát.
Artanar: Igen is Lendoriar!
- Kövess Isabel jobbulást királyom!
Isabel: Igen jobbulást Lendoriar!
Lendoriar: Köszönöm.

Artanar elvitte a repülő járművével Isabelt Kaldaharba és a palota legszebb szobájához kísérte.

Artanar: Tessék, hercegnő remélem meg felel ez a szoba.
Isabel: Igen köszönöm Artanar
Artanar: Ha nem haragszol magadra hagylak, sok dolgom van, ha kell, valami szólj valakinek a palotából.
Isabel: Semmi baj menj nyugodtan.
Artanar: Addig is, szervusz Isabel!
Isabel: Szia Artanar!

Artanar elment elvégezni a teendőit Queltal megölésével a sötét átok is meg szűnt a Turdiai birodalomban.
A gnollok és szövetségeseik lassacskán vissza foglalták a területeket a Halálos Tündék vissza vonultak az eredeti területeikre így a Turdiai Birodalom újra szabaddá vált és a remény beteljesűlt amiről a gnollok álmodtak.

Nyolcadik fejezet vége.

Térkép:



Uploaded with ImageShack.us

Utoljára módosítva: rexxar által : 2011-11-15 12:31
rexxar nem elérhet?  
 

Téma eszközök
Megjelenítési módok

Hozzászólás szabályai
You may not post new threads
You may not post replies
You may not post attachments
You may not edit your posts

BB code is bekapcsolva
Pofik bekapcsolva
Az [IMG] kód bekapcsolva
A HTML kód kikapcsolva

Fórum ugrás


A pontos id? 19:14 , a GMT +1 id?zóna szerint.


Powered by vBulletin® Version 3.8.4
Copyright © 2000 - 2017, Jelsoft Enterprises Ltd.
Fordítás© vBulletin.hu
Copyright ©2011 by 'Playa Games GmbH'